Facebook

Látogatóink

2010. október 10. óta
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa143
mod_vvisit_counterTegnap213
mod_vvisit_counterEzen a héten356
mod_vvisit_counterMúlt héten510
mod_vvisit_counterA hónapban1856
mod_vvisit_counterMúlt hónapban3089
mod_vvisit_counterÖsszesen444429

Jelenlegi látogatók: 2
Ma: 2018 jún. 18

Szavazások

Miért fontos a hagyományőrzés?
 

Kalandozások

A honfoglalás utáni első évszázad magyar hadtörténeti vállalkozásaiból mi szinte csak a negatívumokat ismerjük. Felszínesen csak annyit tudunk, hogy a magyarok rabló hadjáratokra jártak, és ezek során Merseburgnál 933-ban és 955-ben Augsburgnál katasztrofális vereséget szenvedtek.

A " kalandozások"  fogalmának értelmezésével komoly gondok vannak, hiszen a legtöbb szakkönyv tendenciózus tévedésekkel és csúsztatásokkal van tele. A " kalandozások"  a korabeli magyar külpolitika jól átgondolt és fontos részét képezték . Természetesen a zsákmányszerzés is a hadjáratok része volt, mint minden előtte és utána, s a világ bármely pontján történt hadjáratban . A zsákmány- és fogolyszerzés mellett a közelebbi vagy távolabbi ország megismerése is céljuk volt. Érdekes, hogy sohasem az egész törzsszövetség vett részt egy-egy hadjáratban, hanem csak két- három .A nyugati krónikások által fennmaradt tudósítások gyakran túloztak , korántsem volt szó értelmetlen , vad pusztításról , gyilkolásról . A hadjáratokat mindig körültekintő diplomáciai tervezés előzte meg , és a magyarok az egymás közt viszálykodó népek  ellentéteit kihasználva , rendszerint valamelyik szövetségeseként, annak hívására jelentek meg .

Nyolcvanöt év alatt-899-től 984-ig- 43 nagyobb hadjáratot viseltek őseink ,  melyek mindegyikéről megemlékeznek a külföldi krónikások, ezért szokták a 10. századot " a kalandozások  korának " is nevezni . A 43 hadjáratból csak nyolc végződött kudarccal .

A hadjáratok célja, mint mint már korábban jeleztük, igen összetett volt . A zsákmányszerzés csak mellékes indítékként szerepelt , mint a hadjáratok állandó velejárója: az igazi cél a visszafoglalt " új haza"  megtartására  irányult, azaz a portyázások egyik célja a szomszédok  gyengítése és saját otthonunk  biztonságának  növelése volt . Így a kalandozásokat paradox módon  offenzív - támadó - jellegű honvédelemként is értékelhetjük, , hiszen a határainktól délre és északon letelepült népeknek ( délszlávok, bolgárok, csehek , lengyelek , oroszok )  eszükbe sem jutott támadást intézni a Kárpát- medencei magyarság ellen. , sőt a 907-es  pozsonyi csata csúfos kudarca után a következő idegen támadás majd csak Konrád császáré 1030-ban..

A 954-955-ös magyar hadjárat vége ugyan szomorú és tragikus, de az első fele a magyar történelem egyik legragyogóbb fejezete.

Ezt a hadjáratot az Egyesült Államok szárazföldi haderőinek tiszti kara kötelező tananyagként ismeri.

A 954. évi hadjárat legalább akkora világszenzáció volt a X. évszázadban, mint pl. a Nándorfehérvári diadal a XV. században. A sztyeppétől az Atlanti óceánig, a skandináv világtól Cordobáig, Rómától Bizáncig nem volt olyan város, ahol ne tudtak volna erről a hadjáratról, és a X. század derekán nem volt olyan gyerek Európában aki ne ismerte volna ezt a nevet: Bulcsú.

Az Ő személyén keresztül próbálunk képet kapni a Kalandozások koráról.

Bulcsú alakja messze felmagasodik a kor horizontján. Téved az aki benne csupán a magyar törzsi vezérek egyikét szemléli. Rangja a horka, a fejedelem utáni egyik legnagyobb rang.

Bulcsú a maga korában európai méretű személyiség. Neve a X. századi Európában úgy cseng, mint később Churchillé, vagy Eisenhoweré. Magyar törzsszövetségi rangján kívül a nemzetközi életben két cím is illette. Ő a bizánci császár vendég barátja, és római patrícius.

Mind a két cím nemzetközi kitüntetés, amit a császárok osztogatnak. A magyarokról alkotott pogány elképzeléssel szemben keresztény volt.

Az idő 954.

A X. század 50-es éveinek kora. Az egységes magyarság, és ezzel együtt a fejedelem fogalma, a törzseket óvó, de egyszersmind elválasztó gyepűrendszer miatt kiüresedik. Például a bizánciak is levelezéseiket a magyarok hadnagyaihoz intézik.

A keleti határ meghatározója az erdélyi törzsek feje: a gyula. A másik meg a horkák, a nyugati törzsek feje a fő horka, kinek határszéli helyzetét és jelentőségét személyes zsenialitás is növeli ebben az időben. Ez a fő horka az évszázad második harmadában Kál vezér fia, a honfoglaló Tas vezér unokája: Bulcsú, ami szabad fordításban Bölcs-et jelent.

A magyarok tehát számtalan hadjáratot vezetnek Európa különböző tájai felé. Gyors lovaikon beszáguldozzák Európa szinte minden táját. Az akkori kor egyik katonai szuperhatalmát jelentik. .

A kalandozások okait firtatva, az egyik lehetséges magyarázatként felvetül az a nézet is, hogy az Attila utáni időszakban a germán csapatok igen csak végig rabolják a Kárpát- medencét, és 14-15 társzekérnyi kincset visznek el innen. A magyar csapatok célpontjai a kolostorok és apátságok azok a helyek, ahol a kincseket elhelyezték és ezek vissza szerzése lett volna az indíték.

Miért volt ilyen hatékony a magyar könnyűlovasság, erről egy kis áttekintés a korabeli feljegyzésekből.

A Keleti Kárpátok hosszúsági vonalától az Atlanti óceánig együttesen sincs feleannyi ló

sem, mint a magyaroknak egyedül. A magyar könnyűlovasság azon kívül málha nélküli fegyvernem, amelynek hatósugara a bázisától mintegy 1000 kilométer. A gyorsaságon kívül az is jellemzi, hogy minden tagja önellátó, ami azt jelenti, hogy nincs az ellenséges területre ráutalva, mint a nyugati hadseregek, hiszen füvön, vízen és tüzelőanyagon kívül legfeljebb csak friss húsra van szükség, de arra sem feltétlenül.

A IX. századi magyar könnyűlovas teljes felszerelése hatheti élelemmel együtt mintegy 45 kg. Ebben a súlyban ruházatán, könnyű tiszafa-vázra feszített bőrnyergén, ?kalim? nyeregtakaróján és szíjazatán a nyeregre csatolt rövid nyelű fokosán, derékszíjra csatolt kardján, puzdráján (20-25 nyílvesszővel) ugyancsak derékszíjra csatolt bőrtokban hordott íján, a nyakába akasztott könnyű bőrpajzsán

(általában a hátukon viselték) és egy kis zsákocskában tartott tartalék nyílhegyen kívül hatheti élelme mintegy 6 kg-nyi húspor, ugyanannyi tejpor, ugyanannyi köles, 1 kg só, a főző edény és a vizes kobak is benne van. A felsorolt dehidrált tápláló anyag vízben megfőzve mintegy 120-130 kg-nyi táplálékot jelent, amit gyümölcscsel lehetőség szerint friss hússal egészítettek ki.

A fegyverzet legfontosabb eleme: az íj, az egész Európát rettegésben tartó ? sagittae Hungarorum?. Ez az íj, melynek készítési módját ismerjük, csak műhelytitkait nem, mai formájában is és alkalmazásában is más, mint az európai íjak, amelyekhez úgy viszonylik, mint a vontcsövű fegyver a sörétes puskához. Hordása az egykori európai íjakénak a háromszorosa. Mivel a kezeléséhez különleges izomerőn kívül legalább 10 évi, már gyermekkorban megkezdődő állandó gyakorlás szükséges, az idegenek, még ha a kezükbe is kerül, nem sokra mennek vele.

Az utolsó ?kalandozásra? Bulcsú és Lehel vezérletével indul el a kb. 7000 fős haderő. Az elkeseredett németeket végül Ottónak sikerül össze szervezni, és hatalmas túlerővel végzetes csapást mérnek a magyarokra.

Miután a kalandozások végét jelentő Lech-mezei csata lezajlik, a tőrbe csalt magyarokat kegyetlenül lemészárolják, és Bulcsú is szörnyű véget ér. Ez a vereség katonailag mégsem megrendítő hatású, mert az egy mástól független törzsek némelyike nem is tudta mi a helyzet a nyugati végeken. Ezt bizonyítja, hogy a németek még 74 évig nem merik megtámadni a magyarokat. Miután az önállóan élő törzsek között nincs meg a kellő összefogás, bosszú hadjárat sem követi a kb. 5000 harcos elpusztítását.

Ha a magyarok felmérték volna a helyzetet, 45-50 ezer katonát is ki tudtak volna állítani, de a teljes autonómiában élő törzsek nem voltak erre összefoghatóak.

Ez jól megmagyarázza, hogy a későbbiek folyamán miért volt szükség Szent István király cselekedeteire, amivel kényszerűen egybe rendezte, és összefogta a magyarságot.

Azonban a történelemnek ez már egy új fejezete.

 

Összeállította: Mogyorósi Imre

Felhasznált irodalom: dr. Padányi Viktor: Dentu-Magyaria

Pörzse Sándor : Bulcsú

Keszi Íjászok  @  2010

Minden jog fenntartva