Facebook

Látogatóink

2010. október 10. óta
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa21
mod_vvisit_counterTegnap94
mod_vvisit_counterEzen a héten396
mod_vvisit_counterMúlt héten465
mod_vvisit_counterA hónapban1627
mod_vvisit_counterMúlt hónapban3012
mod_vvisit_counterÖsszesen447212

Jelenlegi látogatók: 1
Ma: 2018 júl. 20

Szavazások

Miért fontos a hagyományőrzés?
 

Nyílvesszők

Vesszők (hossz, vastagság, rugalmasság, tollazás)

A történelmi íjászatban általában alapkövetelmény, hogy az íjász kizárólag céllövő heggyel és madártollal ellátott fa alapanyagú vesszőt használjon. A valóban jó favessző beszerzése azonban sokáig nem tűnt egyszerű feladatnak, ezért a kezdeti időszak történelmi íjászai maguk készítették nyílvesszőiket. A helyzeten először a Szalóky-Kelemen cég megjelenése változtatott, s ma több gyártó is készít olyan favesszőket, amelyek magas szinten felelnek meg a versenyek által támasztott követelményeknek. Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk arról a problémáról, ami természetes alapanyagok felhasználása esetében mindig felmerül: nincs két tökéletesen egyforma nyílvessző.

Az olimpiai és csigás kategóriák íjászai számára magától értetődő dolog a felszerelés behangolása, vagyis az íj erejének és az íjász húzáshosszának figyelembe vételével a megfelelő vessző kiválasztása: katalógusból. Ez természetesen a történelmi íjászok számára elképzelhetetlen. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a pontos lövésnek a történelmi íjaknál is alapfeltétele, hogy az íj feszítőerejéhez, dinamizmusához illő vesszőt használjunk. A megfelelő vessző kiválasztása éppen ezért a történelmi íjászok számára nem egyszerű feladat. Általában azt mondhatjuk, hogy több vesszőtípust célszerű kipróbálni, s előbb vagy utóbb rátalálunk a számunkra ideális vesszőkre. Ha ez sikerült, idényenként egyszerre tíz-tizenöt darabot célszerű rendelnünk a gyártótól. Ez a mennyiség általában egy versenyszezont bír ki, az edzéseket is beleértve. Helyesen tesszük, ha a vesszőkkel együtt bizonyos számú tartalék nyílvéget (angolul nock-ot) is rendelünk.

Nagyon fontos, hogy mind az edzéseken, mind a versenyeken ugyanazokat a vesszőket használjuk. Ennek érdekében akár jelöléssel (számozással) is elláthatjuk vesszőinket, vagy alkalmazhatunk olyan tegezt, amelyben rendezetten, nem pedig ömlesztve tárolhatjuk nyilainkat.

Történelmi versenyeken többször elhangzik az a panasz egy-egy esélyes íjász szájából, akinek éppen rosszul megy a lövés, hogy már csak két jó vesszője maradt, vagy az a szabályellenes kérés, hogy húzzuk ki a vesszőket, mert neki már csak ez a három (négy) jó vesszője van. Az ilyen íjász azonban sohasem szánalomra méltó, hanem egyszerűen felkészületlen. A versenyeken (és edzéseken is!) illik elegendő számú, egyforma vesszővel megjelennie annak, aki az íjászatot komolyan veszi!

A vessző hossza

A vessző hossza alapvetően az íjász húzáshosszától függ. A hossz természetesen befolyásolja a vessző tömegét és rugalmasságát. A rövidebb vessző könnyebb és keményebb. A legtöbb íjász arra törekszik, hogy a húzáshosszának még éppen megfelelő, a lehető legrövidebb vesszőt használja. A nyílhegy gyakran a polcon (hosszú íjaknál) vagy az íjász kézfején (pusztai íjaknál) helyezkedik el az íj teljes megfeszítésének állapotában. Ez tapasztalt íjászoknál valóban segíti a fixpontba húzást, majdnem olyan jól, mintha az íj kattintóval lenne felszerelve. Kezdők esetében viszont rendkívül balesetveszélyes. Ha ugyanis az íjász izgalmában, vagy nagyobb távra kitett cél meglövésekor túlfeszít, és el is engedi az ideget, csaknem biztosan átlövi saját kézfejét, esetleg a markolatot találja el. Utóbbi esetben a vessző valószínűleg kettétörik, és akár az íjász szemsérülését is okozhatja. A fentiek miatt kezdők oktatása esetében helyesen tesszük, ha megköveteljük, hogy nyílvesszőik legalább egy collal (2,54 cm) hosszabbak legyenek, mint húzáshosszuk. Jómagam mind a mai napig két collal hosszabb vesszőket használok, de nem tapasztaltam, hogy emiatt hátrányba kerülnék a versenyeken. Sőt, úgy gondolom, hogy íjam viszonylag vastag markolata (24 mm) miatt, éppen ez a plusz hossz segíti a vessző pályára állását.

A vessző vastagsága

Nyílvesszőkészítőink általában 8,2 mm, 8,6 mm, 8,8 mm és 9,2 mm átmérővel gyártják a nyilakat. A vastagabb vesszőket többnyire a hosszú íjjal lövő, főként vadászversenyeken induló sporttársaink választják. A szimmetrikus markolat kiképzésű pusztai íjak tulajdonosai a lehetőségeikhez mérten a vékonyabb vesszőket részesítik előnyben, hiszen ezeket a vesszőket íjaik kevésbé ?dobják el? oldalirányban.

A megfelelő vastagságú vessző kiválasztásánál mindenképpen figyelemmel kell lennünk arra, hogy a vastagság ugyanúgy befolyásolja a tömeget, mint a hossz, de ennél is lényegesebb szerepe van a vessző rugalmasságának alakításában. Általában igaznak kell tekintenünk azt a megállapítást, miszerint az íjhoz viszonyítva kemény vesszővel is pontosan lehet lőni 15 méterig, ám e távolság felett az íj már szórni fogja a nyilakat.

A vadászíjászok ? s köztük is elsősorban a hosszú íjjal lövők ? azért favorizálják a nagyobb tömegű, keményebb vesszőket, mert ezzel szeretnék elkerülni azt, hogy nyílvesszőjük az eltalált állatalakból kipattanjon. Tapasztalataim szerint a kipattanás oka soha nem a kisebb tömegű vessző, hanem a rosszul megválasztott hegy, esetenként a ?foltozott? állatalak foltjának keménysége. Mivel íjaink nem középlövők, érdemes arra törekednünk, hogy íjunk feszítőerejéhez (az íjász által ténylegesen használt, s nem a gyártó által megadott feszítőerőről van szó!) mérten lehetőleg olyan vékony vesszőt használjunk, amely a biztonságos lövést még lehetővé teszi. Itt kell szólnunk a törött, repedt vesszők javítgatásáról is. Ha nem vagyunk nagyon ügyes kezű ezermesterek vagy szakképzett asztalosok, semmiképpen se próbálkozzunk ezzel a módszerrel. A balesetek elkerülése érdekében ilyen vesszőket tanítványaink, sportolóink kezében, tegezében se tűrjünk meg.

A vessző rugalmassága

A vessző rugalmasságát az anglicizmusoktól hemzsegő íjász szakzsargon ?spine-értéknek? nevezi. Arról van szó, hogy az egyazon hosszúságú és átmérőjű vesszők rugalmassága nem egyforma, lehetnek közöttük keményebbek és lágyabbak. A vessző a kilövés pillanatától hajlító erőnek van kitéve, amelynek következtében a becsapódás pillanatáig rezgőmozgást végez. A nem középlövő íjaknál ez a rezgőmozgás fokozottabb, mint az olimpiai és csigás íjaknál, amit a markolat vastagsága még tovább növel. A vesszőnek rugalmasságával ezt a rezgőmozgást kell elviselnie úgy, hogy közben az íjász által megkívánt pályán maradva a célba repüljön.

A történelmi íjászok fa vesszőinél ez a tulajdonság nem elsősorban a gyártási technológiától (alumínium és karbon vesszők), hanem a vessző készítéséhez kiválasztott fafaj tulajdonságaitól függ. A vesszőkészítéshez leginkább a cédrust, a borovi fenyőt, és újabban a hársat alkalmazzák. A vessző rugalmassága azonos fafaj esetében is több tényező függvénye (erezet sűrűsége, egyenletessége, a faanyag nedvességtartalma, stb.). A legfontosabb azonban az, hogy a rugalmasság egyetlen vessző esetében is változik, ha a vesszőt 90, 120 fokonként elforgatjuk! Döntően ez az oka annak, hogy két egyforma favesszőt még egyazon faanyagból sem lehet készíteni. Természetesen még nagyobb lesz az eltérés, ha ? bár a fafaj azonos ? vesszőink nem ugyanabból a darab fából készülnek. A jelenleg forgalomban lévő vesszők közül a vesszőink rugalmassága közötti eltéréseket leginkább a Győri János által készített laminált favesszők képesek kiküszöbölni.

A vessző tollazása

Nyílvesszőink röptét a tollazás irányítja. Sajnos a tollak méretezésével, annak a nyílvessző röptét befolyásoló hatásával vesszőkészítőink még nem foglalkoznak behatóan, bár személyes meggyőződésem, hogy a pontos lövésben közel akkora szerepe van a toll hosszának, magasságának, mint a vessző rugalmasságának. Az általános tapasztalat az, hogy a magasabb, de rövidebb tollazású vesszők a közeli, az alacsonyabb és hosszabb tollú vesszők a távoli célok pontos meglövésére alkalmasabbak. Az eltérő tollazású vesszők használatát tulajdonképpen az érvényes versenyszabályok sem tiltják, amennyiben a verseny kezdete előtt azokat az íjász bemutatta. Természetesen egy célra egyforma vesszőket kell kilőni.

Keszi Íjászok  @  2010

Minden jog fenntartva